A műszaki tudományokkal foglalkozók gyakran ismételgetnik, amikor már az integrálást tanulják, hogy "deriválni egy ló is meg tud tanulni". A mondat nyilván abból a történetből ered, miszerint a lovak tudnak számolni. Élt ugyanis Ausztriában egy lovász, aki megtanította a lovát számolni. A számértékeket dobbantással jelezte a ló. Ha a lovász azt mondta, hogy számoljon el 30-ig, akkor a ló harmincszor dobbantott. Ez még nem olyan nagy szenzáció, de a ló képes volt összeadni, kivonni, szorozni is.

Eleinte természetesen csalásra gyanakodott mindenki, de aztán a ló akkor is elvégezte a műveleteket, ha a lovászfiú nem volt ott.

Később azonban kiderült, hogy a ló csak akkor tudja megoldani a feladatot, ha a kérdező is tudja a választ. Ez még misztikusabbá tette a lovat, aki ezek szerint képes a gondolatokban is olvasni.

Ezt a hírt ma is el lehetne adni a bulvár- és UFO-magazinoknak, de Occan borotvájánál maradva egy pszichológusnak sikerült rájönnie egy evilági, kézzelfogható megoldásra: a ló nem tud számolni, és a gondolatokban sem olvas, hanem az emberi reakciókat figyeli, ugyanis az ember, aki tudja a megoldást, majdhogynem lélegzetvisszafolytva figyeli és számolja  dobbantásokat és amikor elérkezik a ló az eredményhez, az mindenképp kivált valami pozitív reakciót, hogy le a kalappal! A ló ezt a reakciót vette észre.

Szumma szummárum, ne keseredjen el senki, akinek nem megy a deriválás, most megnyugtatásképp közlöm mindenkivel, a lovaknak sem megy jobban.